File:Nopcsa Ferenc in shqiptar warrior costume, cca 1913.tif

English: Nopcsa Ferenc in shqiptar warrior costume, cca 1913

Nopcsa Ferenc (Hungarian Kingdom, Déva, 3rd of May, 1877 – Austria, Wien, 23rd of April, 1933). On the land of the shqiptars Photo by Carl Pietzner, scanned by Derzsi Elekes Andor. Size: 9,5 cm x 19 cm. Back side (2). In albanian “shqiptar” means eagle, this is how albanians call themselves. Albanians battled with the Turkish Empire for their freedom. Nopcsa Ferenc, a hungarian nobleman, secret agent, first armed airplan hijacker of the world worked to arm the albanians at the beginning of the 20th century. On the 28th of november, 1912 albanians proclaimed the independance of Albania. A Sasok földjén Az albán elnevezés az albanoi nevű illír törzs nevéből ered, albánok saját magukat magukat shqiptar-oknak, ami az albán „sas”-t jelentő shqipe –ből származik. Nopcsa Ferenc 1908 –ban az Osztrák-Magyar Monarchia hírszerzőjeként az albánok felfegyverzésén dolgozott az albán területeken. Az albánok abban az időben az Osztrák-Magyar Monarchia és a Török Birodalom között örlődtek. Albán pásztor ruhában járta a havasi legelőket, segítette az albán ellenállást, az albán törzsek felfegyverzését. 1912. november 28-án az albán hazafiak 83 képviselője Szkander bég zászlóbontásának 469. évfordulóján Vlorában kikiáltotta Albánia függetlenségét. Az első balkáni háborút lezáró 1913. május 30-ai bukaresti békeszerződésben a Török Birodalom lemondott az albán területekről. Az európai nagyhatalmak londoni nagyköveti konferenciája féléves alkudozás után – miközben tovább folytak a balkáni háborúk – július 29-én olyan értelmű döntést hozott, miszerint Albánia „szuverén, örökletes fejedelemség, amelynek semlegességét a Nagyhatalmak garantálják”. A trónra igényét bejelentő Nopcsa Ferenc azt javasolta, hogy több száz embert, főleg albánokat toboroz. Partra száll Durazzó (Durszi) kikötőjében és magához ragadja a hatalmat. Kérte hogy a nagyhatalmak királyságát azonnal ismerjék el, azt hogy a Monarchia küldjön neki rögtön a hatalom megragadása után fegyvereket és pénzt. Ehhez a tervhez kérte az Osztrák-Magyar Monarchia támogatását, a bécsi hatalmi körök azonban ellenezték a tervét. Megírta a terület néprajzát is. Az I. világháború alatti időszakban Tasnádi-Kubacska András szerint: "Nopcsa úgy látta, hogy az Osztrák-Magyar Monarchia közös hadsereg főparancsnoksága Erdélyben román származású tiszteket állít a hírszerző osztályok élére. Egyre inkább gyökeret vert benne a gyanú, hogy ezt tudatosan teszi. Mikor azután a saját, eltűnt levelei kapcsán megbizonyosodott a dologról, figyelni kezdett. Jelentéseivel nem ment többé Bécsbe, hanem a magyar miniszterelnököt és a honvédelmi minisztert kereste fel. Amikor a hadsereg főparancsnokság észrevette ezt, mindent elkövetett, hogy Nopcsát eltávolítsa az erdélyi hírszerző szolgálatból. Nopcsa, mint honvéd huszár főhadnagy Tisza István miniszterelnök és báró Hazai Samu honvédelmi miniszter intézkedésére került a nagyszebeni és a temesvári hírszerző kirendeltségekhez, mégis a hadsereg főparancsnokság egyik áthelyezési parancsa a másikat követte és sürgönyileg tiltakozott a honvédelmi minisztériumban Nopcsa megbízatása ellen, A honvédelmi minisztérium a további viszálykodás elkerülésére - látszatra - erélyesen nyomoztatott Nopcsa után Erdélyben, de - természetesen - nem találta meg. " Nopcsa határozottan meg volt győződve "hogy a terv sikerét előmozdítsák, az erdélyi hírszolgálat vezetését lehetőleg román nemzetiségű tisztekre bízták. A terv érdekében már 1915-ben kitalálták azt a mesét, hogy a Kárpátokat nem lehet tartani és a csapatokat a Maros vonalára kell visszarendelni. A tervnek megfelelően a Maros-vonalat már 1915-ben kiépítették, míg a Kárpátokat közvetlenül a betörés előtt, 1916-ban is védtelenül hagyták. Ez az eljárás különben az országrész nyugodt kiürítését is megakadályozta. A románok elleni hadműveletek megindításakor, 1916-ban Ealkenhayn tábornok Déván kijelentette, hogy katonai szempontból képtelenség volt visszavonulni a nehezen védhető Maros-vonalra, amikor olyan természetes bástya állott rendelkezésünkre, mint a Kárpátok. Ez a kijelentés, sajnos, csak akkor hangzott el, amikor a románok a magyarlakta székelyföldet már feldúlták". "Néhány héttel a román betörés előtt gróf Bethlen István, Wild vezérkari kapitány és Nopcsa báró figyelmeztette Tisza István gróf miniszterelnököt a hadsereg főparancsnokság tervére. Az ő közbelépésük érdeme, hogy a románok 1916-ban nem pusztíthatták el Erdélynek még nagyobb részét s a román sereget két hét alatt visszaverték Erdélyből" - olvasni a Nopcsa monográfiában. Az őszirózsás forradalom idején segített előkészíteni a békedelegáció iratait, a nemzetiségi megoszlást ábrázoló térképeket. ©© Published under Creative Commons in the Metapolisz DVD line. Photo by Carl Pietzner, scanned by Derzsi Elekes Andor. You are not allowed to change the titel of the photo. (Nopcsa Ferenc in shqiptar warrior costume, cca 1913). Recommended Citation Derzsi Elekes Andor: Metapolisz DVD line http://nektar.oszk.hu/en/manifestation/2623913

©© Megjelent Creative Commons alatt a Metapolisz sorozatban. Carl Pietzner fényképe, szkennelte Derzsi Elekes Andor. A fénykép elnevezésének megváltozatása nem megengedett (Nopcsa Ferenc in shqiptar warrior costume, cca 1913 ). Ajánlott hivatkozás: Derzsi Elekes Andor: Metapolisz DVD line http://nektar.oszk.hu/en/manifestation/2623913 Babel Antikvárium, 7. Árverés, 2013. március 8 -a, 8. tétel: Báró Nopcsa Ferencet (1877-1933, paleontológus, geológus, albanológus) albán harcos ruhában ábrázoló egész alakos fénykép.